I. Előszó

“Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.” (Mt 5, 11-12)

Keresztényként hozzá szoktunk, hogy eltorzított dolgokat mondanak rólunk. Így aztán tulajdonképpen nem kellene, hogy zavarjon az, hogy különféle “szektaszakértők” kutatásuk tárgyává tettek minket, különösen azért, mert néhány dolog, amit rólunk írnak, igazságkereső embereket gondolkodásra is indíthat.

Mivel azonban néhány vád a valósággal szöges ellentétben áll, szükségesnek tartjuk egy ellenirat készítését, amely érdeklődő emberek számára lehetővé teszi, hogy mindkét oldalt megismerjék. Az objektív összehasonlítást elősegítve a mi állásfoglalásunk követi Kluge írásának felépítését. Mi a tanítással kapcsolatos érvelésre fogjuk tenni a hangsúlyt állásfoglalásunkban, és nem fárasztjuk magunkat azzal, hogy minden abszurd támadásra válaszoljunk. Az igazság önmagáért beszél.

Ezen állásfoglalás kidolgozása alatt Kluge bizonyos változtatásokat eszközölt írásában. Az Interneten is különböző verziók hívhatók le. Néhány dolog ezért inkább még a korábbi kiadásra vonatkozik. Mégis meghagytuk ezeket a részeket is, mivel sokan még a régi verziót ismerik, és olyan vádakról van szó, amelyeket hosszabb ideig hangoztattak velünk szemben.

Kluge 2000. decemberi módosításait nagyrészt figyelmen kívül kellett hagynunk. Azok a testvérek, akik ezen állásfoglalás kidolgozásában részt vettek munkahellyel rendelkeznek, és nem akarnak – Kluge kedvéért sem – a közösségi életből redukálni. Tehát időnk ahhoz túl korlátozott, hogy Kluge változtatásaira olyan gyorsan reagáljunk, mint ahogyan az kívánatos lenne.

Mivel az állásfoglalás szorosan kapcsolódik Kluge írásához, néhány pont – éppúgy, mint nála – többször is szóba kerül. Néhány utalás a tárgyalt írás ismerete nélkül nem érthető, de reméljük, hogy ha van is néhány dolog, ami nem világos, mégis az is, aki Kluge írását nem ismeri, világos képet fog kapni Isten szekta hírében álló gyülekezetéről.

“Mi” – kikről is van szó? Ahogy Kluge írása is különböző módokon utal rá, határozottan elutasítjuk bármilyen különleges név viselését, egész egyszerűen azért, mert nem akarunk mások lenni, mint keresztények (Apcsel 11,26), Jézus tanítványai (Apcsel 6,7), szentek (Róma 1,7), testvérek (Apcsel 1,15), Krisztus gyülekezete (Róma 16,16), Isten gyermekei (Jn 1,12)… Így nevezi a Biblia azokat az embereket, akik Jézust követik. Jézust követni – ezt akarjuk, ennél sem többet és sem kevesebbet. Ez az életünk, ez a célunk. Mindenféle külön elnevezés elválaszt bennünket Urunktól. Jézust követjük és rajta kívül senki mást. Az egyetlen dolog, ami összetart minket, az a közös akarat, hogy keresztényként akarunk élni. A törvény előtt baráti kör vagyunk, nem egyesület, nem vallási közösség, és nem is másfajta egyesülés. Semmi más nincs, ami összekötne bennünket, mint Isten és a testvérek szeretete.